DOBAI ÉPÍTÉSZIRODA KFT


Kenyérgyár 320°, Művészeti, Kulturális, Oktatási és Technikai Központ, Siófok. (No. 113)

❮ No. 112

lista

No. 114 ❯

1/18
a 320° Művészeti, Kulturális, Oktatási és Technikai Központ összképe északkelet felől
2/18
az együttes képe északnyugat felöl, előtérben a Szervízépület
3/18
a Kulturpláza nézete délnyugat, a Szekrényessy Kálmán út felől
4/18
délkeleti nézet, a Kulturpláza homlokzatán a léptékváltást segítő növényfal
5/18
az együttes összképe délkelet felől
6/18
részletkép a Kenyérgyár kazánháza helyén létesített átriumból, nézet a KOCKA felé
7/18
nézet északnyugat felé, a KOCKA Kenyérgyár felett lebegő éttermének felső teraszáról
8/18
nézet a liszttorony új részének lépcsőházából Kulturpláza tetejére
9/18
nézet a süllyesztett udvarból felfelé a bejárati hídra és a zárt lépcsőházra
10/18
nézet a északra felé a Kulturpláza tetejéről a délre néző szolárcellák erdejéből
11/18
madártávlati kép az együttesről
12/18
helyszínrajz > tervlap
13/18
földszinti alaprajz > tervlap
14/18
első emelet és a KOCKA alaprajza > tervlap
15/18
első és második pinceszint alaprajza > tervlap
16/18
keresztmetszetek > tervlap
17/18
keresztmetszetek > tervlap
18/18
homlokzatok > tervlap

A tervezés során fontosnak gondoltuk, hogy épületünk legyen többcélúan használható (flexibilis), hogy működése idő teltével kiteljesedjen, de akár jelentősen meg is változtatható legyen. A javasolt létesítményünk nem kommunikál a szűken vett környezetével, erre az ottani kis léptékű, sűrű lakófunkciók miatt nincs is lehetőség. Azonban sokrétűen gesztusokat tesz környezete felé. A létesítmény új, nagyléptékű elemeivel a kapcsolatot a tágabb környezetével, a Balaton körzetével tartja. A hatást nem a szűken vett építészeti fordulataival (formájával, anyagaival) kelti, hanem jelként kommunikál. Részei: a Kenyérgyár felújított épülete, a Kulturpláza, a Szervizépület és a kenyérgyár lisztsilója köré épülő KOCKA. A Kenyérgyár épületben helyeztük el a képzőművészeti kiállítótereket.
Az építményt teljes alapterületét különféle méretű a a váltakozó igényeknek megfelelő kiállítási terekre tagoltuk. A kémény körül egy védett szoborkertet alakítottunk ki. A volt emeleti irodarész flexibilisen alakíthatóan kiscsoportos kreatív tevékenységek színhelyéül használjuk, kapcsolódva a Szervizépületben lévő műteremterülethez. A Kulturpláza nagy légterű, részben kétszintes, kétszintesen alápincézett nagy csarnok: tartalmazza a program populárisabb részeit: a előadó- és rendezvénytermet, az ismeretterjesztő tevékenység (Csodák Palotájához hasonlító) fő funkcióit. Itt helyezkednek el a konferencia-oktatás területei és a népszerűbb „design shopok” is. Mindezek a funkciók a csarnok terét részben kitöltve egy tágas „plázaszerű” terület körül vannak szervezve. A belső elemek: a rendezvényterem, az ismeretterjesztő kiállítási területe önmagában is flexibilisek. A rendezvényterem változtatható nézőtéri berendezéssel a jó látási viszonyokat lehetővé tevő színházi-zenés-táncos rendezvények számára biztosít nézőteret. Az ismeretterjesztő-interaktív kiállítótér a csarnok távolabbi végén helyezkedik el. Itt flexibilis területeket hoztunk létre nagy belmagassággal és kisebb leválasztható-egybenyitható váltókiállítás területekkel. Az interaktív kiállító terület emeleti szintjéhez csatlakoznak a program által kért kiscsoportos-egyéni tevékenységeket szolgáló területek. Innen kapcsolódik (használati rugalmasságot biztosítva) az oktatási-konferencia funkció termeinek sora. A Szervizépület alsó szintjén a létesítmény igazgatása, vezérlése foglal helyet, az emeleten műtermek, laborok találhatók. A vendégművészek apartmanjai is ide kerültek.

A KOCKA a „Bilbao effekt” Amíg az előzőekben leírt épületrészek a létesítmény fő funkcióinak a megvalósítását szolgálják, addig ez az elem lényegében az eszmei célokat szolgálja. A kenyérgyár liszttornyát körülölelő, bejárható traverz, a kieső helyen álló létesítmény vonzó eleme. Túl azon, hogy kilátó funkciót is betölt, alakjával, helyzetével regionális összefüggéseket és mutat: A kocka felületét változtatható színű és fényű címezhető LED-ekkel szereljük fel, így távolról, a túlsó partról is látható, olvasható információs felületet kapunk, melynek falhasználását csak a józan ész és a mértéktartás korlátozza. A meglévő liszttorony tapasztalataink szerint nem elég magas (és nem eléggé nyitott) kilátónak. Ezért a liszttornyot egy üveghasábbal megmagasítottuk. A felső szintjéről a kilátókerengőre lehet kijutni. Az épületegyüttesünk többarcú. A Szekrényessy Kálmán utca a regionális kapcsolat iránya. Ez a gépkocsival érkezők felé nyitott oldal. Már messziről látható mind nappal, mind éjszaka a kocka, mely jelképe az együttesnek. Az épületegyüttes arca innen nagyléptékű, az autós mozgásnak, a tágas viszonyoknak megfelelő. A Kulturpláza szinte teljesen zárt tömegét stílusosan, csak néhány az itteni eseményeket hirdető óriásplakát tagolja. A másik megközelítési irány a város felöli oldal: Itt az épület eleve kettős arcot mutat: a Kenyérgyár alig megváltoztatott hagyományos képét és a csarnok keleti oldalát. A bejárat e két épületrész közötti kétszintes üvegezett pavilonba került. A jelenlegi virágos rét felülete megmaradna és a csarnok oldalára telepített növényfallal függőlegesen is folytatódna. Ezzel a családiházas környezetbe simítja, illeszti a teljesen más léptékű új létesítményt. A harmadik megközelítési irány az északi fő-, díszbejárat. A Kenyérgyár arca. Az eredeti épülethez toldott részek elbontása után a szép beton előtető fogadja az érkezőket. A kapcsolat a kiállítótermek irányába egyértelmű. A térrendezés a szoc. reál képnek megfelelő szimmetrikus térburkolat és kiselemek. A vendéglátás területe a KOCKA kiváltó szerkezetébe, a második emeletre került. Innen zavartalan, tágas látvány nyílik. Az étterem szintjéről is kapcsolatot létesítettünk a kilátótorony közlekedési rendszerével. Az étterem felett a KOCKA alapterületének megfelelő méretű tetőterasz helyezkedik el. Felszíni parkoló elhelyezését nem tartottuk elfogadhatónak a környezet terhelése miatt. A parkoló a csarnokrész pinceszintjeire került.

2010. Országos Tervpályázat. Tervező: Dobai János DLA, munkatárs: Bajusz Csaba. A távlati képeket készítette: Lamm Péter