DOBAI ÉPÍTÉSZIRODA KFT


Csontváry Kosztka Tivadar alkotásait bemutató kiállítótér létrehozása. Budapest XIV. Városliget (No. 121)

❮ No. 120

lista

No. 122 ❯

1/18
Látványterv, a > Csontváry rajz elemeit tartalmazó bejárati front "modelltér" nézete délnyugat felöl, előtérben a 30,5 cm-es mozsár és a "dalárda". Az "modelltér" kontúrját zászlórudak sora tűzi ki.
2/18
Csontváry Kosztka Tivadar: Kiállítási csarnok terv (csomagolópapír, szén, 540x11110 mm, 1918 körül)
3/18
Látványterv, Baalbek terem. Az összetartó falak álprespektívikus hatása fokozza a kép monumentalitását
4/18
Látványterv, előcsarnok. Nézet az emeleti galéria és a Baalbek terem bejárata felé. Az hatalmas tölgyfa ajtó felett Csontváry látomásos szavai:
"Az 1980. évi október 20-i délután három órai Isteni kinyilatkoztatás kifejlesztése. Te leszel a világ legnagyobb napút-festője. Nagyobb Raffaelnél."
5/18
Az állandó Csontváry kiállítás Taormina képek teremsora, szabályozható természetes és mesterséges világítással
6/18
Az időszakos kiállítások középső terme, kilátással az előtérre. Az ablakok a kiállítás igénye szerint le is zárhatók
7/18
Az előcsarnok emeleti galériája, a díszlépcső érkezése. Szemben a középső időszakos kiállítóterem bejáratai. A falon festővászon parafrázis dekorfestés.
A lépcső és galéria szürke márvány, a korlát aranyszínű fém és kristályüveg szerkezet. A felülvilágító fehér és aranyszínű felületek kompozíciója.
8/18
Az előcsarnok képe a könyves üzletből nézve. Az előtérben az információs pult és pénztár, jobbra az induló díszlépcső és a fényárban úszó emeleti galéria. Szemben a pihenőrész és az abból nyíló
grill-presszó. A földszinti falak világos színű tölgyfa burkolatot kapnak. A sötét mennyezetfestés az emelet önálló fekete doboz karakterét is jelképezi. Az oszlopk csiszolt látszóbeton felületűek.
9/18
A Csontváry Múzeum (Csontváry Kosztka Tivadar Életművét Bemutató Kiállítótér) nézete a Városligetben, a Rondó felől nézve. Az előtérben a Csontváry által
leírt "rekvizítumok": a földbe süppedő "Attila-kő", a "dalárda" és a mozsárágyú. A szinpadias előteret zászlórudak szegélyezik.
10/18
A Csontváry Múzeum madártávlati képe. A "varázsdobozszerű" (előtér, oromzat és a rekvizítumok) front és mögötte
a kétszintes múzeumépület fekete-fehér doboza, a felülvilágítókkal.A lapostetőn természetesen zöldtető.
11/18
A bejárati előtér a dalárdából nézve. Az oromzat és a vele összefüggő előtér "Monge-féle" modellteret alkotva tartalmazza
a Csontváry által leírt elemeket. Az aranyszínű profilokkal keretezett sötét üvegfal fedett belátást enged az előcsarnokba.
12/18
Az épület három oldala egységes homlokzati felületet kap. A sötét színű, zárt emeleti tömb lebeg az üvegfalakkal határolt földszint fölött. Az egységes (kortárs) megjelenést a két felület elé épített kilátást
és sejtelmes áttetszést biztosító, fehér pontraszterrel fedett óriáisi üveglapokból készült burkolat biztosítja. A tagolás és a széles fekete "fuga" Csontváry dalmát és kis-ázsiai képein lévő épületek
homlokzatainak parafrázisa.
13/18
helyszínrajz, az épület helyzete a Városligetben > tervlap
14/18
helyszínrajz, szűkebb környezet > tervlap
15/18
a földszint alaprajza > tervlap
16/18
az emelet alaprajza > tervlap
17/18
metszetek> tervlap
18/18
homlokzatok> tervlap


Kiállítótermünk, múzeumunk terve kettős forrásból táplálkozott. Az első és legfontosabb forrás két dokumentum, melyek Csontváry Kosztka Tivadar elképzelését rögzítik: hogyan képzeli el képeinek bemutatását. A Kiállítási csarnok terv című vázlat (1918.) (és egy levélborítékra készült vázlat) rögzítik a kiállítótér megjelenését, "A hadiárvák, rokkantak alapja javára tervezett kiállítás vázlatának részletei" című írás (Csontváry-dokumentumok I. 143.o) pedig a kiállítótér elhelyezkedését, belső elosztását és az egyes termekben a kiállítandó képek sorrendjét is rögzíti. Úgy gondoltuk, hogy az ilyenformán megfogalmazott szándék, idea nem hagyható figyelmen kívül, ha Csontváry műveinek bemutatását tervezzük. Az idea első megformálása Dobai János 1980-ban készült > Mesteriskolai felvételi pályázatában valósult meg. 2016-ban ismételten megjelent az igény, Csontváry művei kiállítóterének kialakítására, most ötletpályázat formájában.
Munkánkhoz az 1980-as tervet forrásként használtuk. A kiindulás ugyanaz, mint korábban volt: a Csontváry által rögzített időtlen idea megvalósítása. Az eltelt 36 év alatt azonban sok minden változott: az építészeti eszköztár, a kiállítási technológia, és sok egyéb körülmény is. Így az akkori tervünket újrafogalmaztuk, a mai körülményekhez illesztettük. Tisztában vagyunk természetesen azzal, hogy a Csontváry által rögzítettek, különösen a rajzokon lévő fordulatok és tárgyak direkt megjelenítése ma anakronisztikusan hat. Kerestük és úgy véljük meg is találtuk azt a fordulatot, eszközt, mely kapcsot teremt Csontváry gondolatai és a mai világ között. Az épület főhomlokzata és előtere tartalmazza azokat az elemeket, eszközöket, melyeket Csontváry vázlatában rögzített. A megjelenítés, az anakronizmus feloldásának eszköze egy olyan 1:1 léptékű modelltér (mint a Monge-féle képsík-pár), mely mindezeket makettszerűen tartalmazza. A makettszerűséget a felületek anyagtalan megjelenítésével is hangsúlyoztuk. A vízszintes előtér-lap és a jellegzetes oromzattal bíró főhomlokzat kettőssége egy "varázsdoboz" kinyitott ajtajára is emlékeztet. A "varázsdoboz" pedig maga a műveket bemutató épület, mely az oromzat mögé csatlakozik.
A (kiállító-tér, de inkább múzeum) funkcionalitásában és technikai megvalósításában is a hasonló kortárs épületek sztenderd-jeihez igazodik. Hiánytalanul és pontosan befogadja a Csontváry által leírt térsor együttesét és kiegészíti úgy, hogy helyet biztosítson az ideiglenes kiállításoknak, és a lappangó műveknek is. A teremsor egy zárt gyűrűt alkot, ezzel megfelelő flexibilitást is biztosít. A gyűrű belsejében van a Baalbek terem, mely a Csontváry által összegző főműnek gondolt Baalbek (1906) képnek ad helyet. A többihez képest is kiemelt helyzetű, a nagy képet egyedüliként tartalmazó helyiség álperspektívikus formálásával a festmény drámai hatását, mely méretéből, lángoló színeiből és erőteljes kompozíciójából ered, tovább fokozza. A gyűrű belsejében kapott helyet a földszint és az emelet közötti díszlépcső galériás tere. A földszinten az előcsarnokhoz kapcsolódva a kortárs múzeumi szolgáltatások találhatók. Ezen kívül a megfelelő technikai hátterek (személyzet, raktárak és műhelyek, gépészeti terek) is itt találhatók. Az épület elhelyezése, helyszíne is összefügg Csontváry munkásságával. Az épület helye a Városligetben, a lebontott Iparcsarnok (később PeCsa) helye, ahol a festő két nagy gyűjteményes kiállítását rendezték meg 1905-ban és 1908-ben.

> Varázsdoboz a Napút festőjének, műszaki leírás.

2016. Országos ötletpályázat III. díj. Tervezők: Dobai János DLA, Vasáros Zsolt DLA Narmer Építészeti Stúdió Bt., Nagy Gábor Narmer Építészeti Stúdió Bt.

> A pélyézat eredményhíredtése az Építészfórumon // > Gondolatok a Csontváry-Múzeum ötletpályázata kapcsán, Ferkai András cikke a Jelenkor 2016.9. számában (részlet). // > Gondolatok a Csontváry-Múzeum ötletpályázata kapcsán, Ferkai András cikke a Jelenkor 2016.9. számában (teljes cikk).